Ivan Crnojevic 1484-ben építette meg a monostort, 1692-ben a törökök az alapokig lerombolták a monostor épületét Sulejman Busatilja pasa vezetésével. Ivan Crnojevic a Zeta királyság utolsó uralkodója, a monostor épületének területén menedéket talált a népének. Először a palota készült el, utána a monostor. Ebből az időből 2 dokumentum áll a rendelkezésünkre: egy gravírozott cetinjei hagyaték és egy építész terve. A felújítási terv alapján a monostor komplexum 1400 m2 területen helyezkedett el, vizes árokkal körbevéve és 62 db lőréssel. A belső udvarban tornyok és egy kisebb templom foglal helyet ( Szent Péter temploma ) és a Szent Szűz Bazilika mely 18 oszloppal volt körbevéve. A monostort Danilo fejedelem hozatta rendbe a Crnojevic udvarház helyén. A régi monostor anyagaiból épült újra, átvitték az állami Crnojevic címert az új monostor épületébe. A felújítás után a XVIII. század során több alkalommal is megrongálták a monostort. A monostor komplexum valójában úgy működött mint egy kisebb város. A XVIII. század elején felépült a templom, a cellák, előtér és a harangtorony. A többször átépített és kijavított monostor a mai kinézetét 1925 – 1927 között érte el. A monostor közepét a Szent Szűz temploma alkotja, a templom egyhajós szerény épület. A templomban van elhelyezve cetinjei Szent Péter hagyatéka melyről a monostor a nevét is kapta. A monostor épületébenvolt a magán cellája is. A templomtól délre van a kétemeletes torony. A Njegos toronyban található a monostor gazdag hagyatéka, az egyik leggazdagabb hagyaték Montenegróban. A cetinjei monostor több mint arheológiai épület, a montenegróiak részére kúltúrális központ is. A monostorban hozták létre az első általános iskolát is, 1834-ben, az első nyomdát Crnojevic nyomdája után 1833-ban. A XVI. század elejétől könyv másoló iskola is működött a monostorban. A monostor épülete montenegrói szimbólum.