Home | Montenegró | Turizmus | Természet | Kultúra | Szálláshelyek | Kereső | Oldaltérkép |

Szerda, 2022 Július 6. 03:33


Montenegró Liechtenstein lenne

Montenegró május 21-én tart népszavazást a függetlenné válásáról, miután a kormány és az ellenzék elfogadta az Európai Bizottság és a külügyminiszteri tanács javaslatát. Az indítvány értelmében az Európai Unió hajlandó független államnak tekinteni majd a balkáni köztársaságot, ha a népszavazáson az arra jogosultak legalább fele részt vesz, és a Szerbiáról való leválás több mint 55 százalékos támogatást kap.
A népszavazás terve máris óriási dilemmát okoz az EU-nak. A kérdés az, hogy vajon létrejön-e egy újabb, instabil államalakulat az amúgy is súlyos feszültségekkel terhelt térségben vagy sikerül-e Liechtenstein mintájára egy viszonylag prosperáló hegyi köztársaságot létrehozni a jó idegenforgalmi kilátásokra alapozva. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szavazatok várhatóan az 55 százalékos határ környékén oszlanak majd meg. A Milo Dukanovic kormányfő által vezetett függetlenségpártiak enyhe többséget mondhatnak magukénak, de kérdés, hogy ez elég lesz-e az 55 százalékos küszöb átlépéséhez. A 650 ezer lelket számláló Montenegróban az elszakadáspártiak már most is azzal érvelnek, hogy a nagy testvér, Szerbia mozdulatlansága és nemzetközi elszigeteltsége fogja vissza az ottani fejlődést.
Ez az okfejtés annyiban alaptalan, hogy a kicsiny balkáni köztársaság már most is nagyfokú függetlenséget élvez. Szerbiával lényegében már csak a hadsereget és a külképviseletek többségét tartják fenn közösen, emellett van néhány azonos törvény, amelyet azonos módon alkalmaznak. A döntő fontosságú valutáris rendszer már most is eltér, miután Montenegró 2002-ben hivatalos valutájává tette az eurót. A tényleges függetlenségre utal, hogy külön tart fenn adó- és vámhatóságot, saját oktatási és egészségügyi hálózata van. Fiskális kapcsolat lényegében nincs, Belgrád semmilyen átutalást sem teljesít a papíron létező Szerbia és Montenegró államszövetség keretében. A szerb fővárosba csak gyógykezelésre és egyetemre járnak szívesen.
Az elszakadás eshetőségével foglalkozó elemzések rámutatnak, hogy a dolog Szerbiában távolról sem vált ki olyan indulatokat, mint Kosovo esetleges függetlenné válása. A tét pedig itt sem jelentéktelen, mert az önállóság kinyilvánításával a hajdani Jugoszlávia hosszú tengerpartjából az utolsó szakasz is elveszne.
Montenegró esetében az a tét, hogy a kis lakosságszám és terület alapján létrehozható-e egy életképes államalakulat: a GDP már most nyomott ütemben növekszik, az ipari termelés öszszességében zsugorodik, a kibocsátás jelentős hányadát adó alumíniumgyártás orosz kézben van, csakúgy, mint az idegenforgalmi létesítmények jelentős hányada. A bérek az inflációnál gyorsabb ütemben növekszenek, tartós gazdasági fellendülésre nincs kilátás, a munkanélküliség eléri a 27 százalékot.
Montenegró sajátos helyzete részben a történelméből ered: eltérően a szomszédaitól, a középkorban viszonylag független volt az ottomán birodalomtól, mégis részt vett a szerbek oldalán a törökök elleni háborúban, ezért önállóságot kapott. A királyságot 1918-ban megdöntötték, utána unióra lépett Szerbiával, a második világháború után pedig a Jugoszláv szövetségi köztársaság részévé vált, és ennek a kilencvenes évek elején elindult felbomlása után is kitartott a szerbek mellett. A kilencvenes évek végén felerősödtek a függetlenedési törekvések, 2003-ban ennek ellenére laza államszövetséget alakított szomszédjával Szerbia és Montenegró néven, mert akkor még nagy volt a nemzetközi nyomás a két ország egybentartására.

Magyar jelenlét
(Montenegróban, millió euró)

- működő tőke: kb. 150
- export (2005): kb. 25
- kötött segélyhitelezési keret: 15

Forrás: VG

Google
 
Web www.montenegro-info.hu


Home | Montenegró | Turizmus | Természet | Kultúra | Szálláshelyek | Kereső | Oldaltérkép |
E-mail: webmaster@montenegro-info.hu
Copyright © 2006-2014 MonteNegro-Info Team