A Montenegró állami státusával kapcsolatos népszavazáson 19.00 óráig a választópolgárok 82,8 százaléka adta le voksát, közölte a Monitoring Központ (CEMI) és a CeSID. A szavazás tegnap este kilenc órakor zárult, lapzártáig nem hozták nyilvánosságra az eredményeket, ám annyi biztos, hogy a részvételi arány rendkívül magas volt, egyes késő esti becslések szerint a kilencven százalékot is meghaladta. Podgoricában, Montenegró legnagyobb városában az említett időpontig a választópolgárok 77,3 százaléka szavazott, Nikšićben pedig, amely nagyságrendben a második város, 82,2 százaléka.
A CeSID és a CEMI közölték, egyes szavazóhelyeken kisebb szabálytalanságot tapasztaltak, sőt rendbontásra is sor került. Az esetről értesítették a rendőrséget, amely elvégezte a helyszínelést. Milo Đukanović montenegrói kormányfő úgy értékelte, a népszavazás után „megkezdődik Montenegró fokozottabb politikai homogenizálásának folyamata az euroatlanti itegrációk előtt magasodó akadályok leküzdésének érdekében”. Đukanović, miután leadta voksát Podgoricában, úgy nyilatkozott az újságíróknak, Montenegró a békés és „demokratikus” referendumkampány során bebizonyította, „politikailag érett társadalom, amely képes demokratikus úton dönteni nagyon bonyolult ügyekben is, összhangban az európai mércékkel”.
Predrag Bulatović, a közös államért síkraszálló pártok vezetője szerint a megoszlott Montenegró a népszavazás után lassan ismét egységessé válik majd. Miután szavazott, úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy a referendumfolyamat a mulasztások ellenére is bebizonyította, hogy Montenegróban a demokrácia lassan megérik, és emlékeztetett arra, hogy fél évvel ezelőtt május 21-ét úgy emlegették, mint biztonsági kérdést. Hangsúlyozta, meggyőződése, hogy az Államközösség fennmarad és Montenegró nem önállósul.
Filip Vujanović montenegrói elnök hangsúlyozta, május 21-e fontos történelmi pillanat Montenegró számára, és felszólított mindenkit a köztársaságban, hogy egyesüljenek és fogjanak össze az ország szebb jövője érdekében. Kijelentette, biztos benne, hogy a népszavazás eredményeit Montenegróban mindenki elfogadja és azt követően az emberek egymás felé fordulnak, és építik az állam jövőjét.
Katonai helyzetelemzők értékelései szerint Szerbia és Montenegró különválása esetén nem alakul ki légüres tér a fegyveres erők irányításában, a hadsereg főparancsnokának szerepét pedig Szerbiában a köztársaság elnökének kellene átvennie. A hadsereg esetleges különválasztása nem kellene, hogy komolyabb technikai problémát okozzon, mert különösen a katonai hierarchia alacsonyabb szintjén a fegyveres erők eddig is köztársasági elv alapján működtek.
Erhard Busek, a délkelet-európai stabilitási paktum koordinátora tegnap Brüsszelben kijelentette, hogy az Európai Unió számára súlyos kérdést jelentene a montenegrói népszavazás „szoros eredménye”, mert ez feszültséget és vitákat váltana ki Montenegróban, de Szerbiában is. Kulcsfontosságú, hogy az eredmény 50 és 55 százalék lesz-e, vagy jóval ez fölött, „amit ő sokkal jobban szeretne, mert máskülönben vita fog kialakulni akörül, hogy mekkora százalék jelentheti a többséget”. (Beta)
Államközösség vagy függetlenség? Rajtuk múlik
Forrás: Magyar Szó Online
